Két éve kért tőlem egy ifjú pár segítséget abban, hogy egy kicsit 'retro', de inkább csúnyácska, szocialista (építészeti és belsőépítészeti) stílusú (de nagyon jó konyhával rendelkező) étterem dekorálásához adjak ötletet. Mivel a helyszín hátrányait nehezebb (és költségesebb) lett volna eltakarni, abban maradtunk, hogy inkább ráerősítünk az adottságokra, s csinálunk belőle egy valóban retro helyet. A kis költségvetésű dekoráció két fontos elemre épült: a piros szegfűre (mely virágot sajnos a magyar közönség nem értékeli eléggé, vagyis inkább azt mondanám, egy bizonyos értékkel ruházta fel, az pedig nem pozitív), valamint egy retro mintájú tapétára (lásd alább).
A tapétából csíkokat vágtunk fel - ez szolgált részben háttérként a büféasztalnál (felülről belógatva), részben futóként az asztalokon. A siker nem maradt el: a színek és a motívumok feldobták a helyet, a hétköznapi étkezde ünnepi díszbe öltözött. A pár pedig nagyon elégedett volt azzal, hogy kedvenc konyhájukat tudták esküvőjük helyszínéül választani.
Egyik amerikai esküvős oldal fotógalériáját nézegetve találtam ehhez hasonló ötletet, megoldást: itt csomagolópapír felhasználását javasolják - amit aztán például a vendégajándékok becsomagolására is felhasználhatunk, így a minta visszatérő (az ajándék pedig ültetőkártyaként is szolgálhat, amivel sokszorozzuk a funkciót). (A vendégajándék ezen formája angolszász területeken jellemző. Egyszer érdemes lenne erről is szót ejteni - itthon mit adunk, és legfőképpen miért!)
